Kiváló hangulatban telt az első gombászhétvége

A helyi amatőr gombászoknak dr. Zsigmond Győző tartott előadást. A programról Babos Krisztina számol be a Szatmár.ro olvasóinak.

"Hasznosan és kiváló hangulatban telt az első gombászhétvége Szatmárnémetiben –  dr. Zsigmond Győző gombaszakértő, néprazjkutató, a Bukaresti Tudományegyetem hungarológiai tanszékének tanszékvezetője tartott érdekes bemutatókat a helyi amatőr gombászoknak. 

Az EMNT – Demokrácia Központban szombaton előadásokkal kezdődött a program: a történeti áttekintést követően a magyar népi gombaismeret került terítékre. Az előadó igyekezett eloszlatni a mérgesgombákkal kapcsolatos tévhiteket, többször is kihangsúlyozta, hogy nincs módszer, mely kimutatná a gombamérget – veszélyes tévhit például az, hogy az ezüstkanál elszíneződik a mérgező gombák főzőlevében, ahogy az is, hogy a csigák által megrágott példányok ehetőek, a nálunk élő legveszélyesebb faj, a gyilkos galóca mérge például csak a melegvérűekre hat. Szó esett a különféle gombafajok egészségtani hatásáról, a cukorbetegeknek ajánlott gyapjas tintagomba mellett a korallgombák hashajó, illetve a keserűgomba hasfogó hatásáról is beszélt az előadó.

Mint elhangzott, érdemes megismerni a vadon termő gombákat, mert bár nem túl nagy a fehérjetertalmuk, használhatók húspótlóként, nagyon egészséges a fogyasztásuk, mivel szinte egyáltalán nem tartalmaznak zsírt, rostosságuk miatt telítő hatásuk van, és igen sok, az emberi szervezet számára hasznos ásványi sót tartalmaznak, többek között olyanokat is, melyek kizárólag a gombákban találhatóak meg. A föld alatt fejlődő, igen finom és meglehetősen drága szarvasgombák is terítékre kerültek, és a gyűjtésük kapcsán érdekes dolgok hangzottak el, egyebek mellett az, hogy a disznók szaglása fejlettebb, mint a kutyáké, ezért könnyebben kiszagolják a zsákmányt, illetve hogy szarvasgomba-keresésre csakis kocák használhatók, melyek azért keresik lelkesen a szarvasgombát, mert az illata a kanok szagára emlékezteti őket.

A különféle típusú gombamérgekről is szó esett, valamint ezt is megtudhattuk, hogy míg a szibériai sámánok légyölő galócát használtak révüléshez, addig Amerikában elsősorban a badargombákat fogyasztották tudatmódosítóként. A gombák megismertetésének számos igen izgalmas és élvezetes formáját is bemutatta Zsigmond Győző: gombás sakk, gombás kártya, határozókönyv, tesztek, filmek, naptárak és sok egyéb segédeszköz előkerült. 

Törvényi hiányosságok
A hallgatóság tagjai többször is felvetették, hogy nagyon szeretnék jobban megismerni a gombákat, ez azonban kizárólag könyvek alapján nem igazán lehetséges, olyan szakember pedig, akitől terepen tanulhatnának, nincs a környéken. Többen nehezményezték azt is, hogy nincsenek a szatmári piacokon hivatásos gombaszakellenőrök, holott szükség lenne rájuk – amellett, hogy átvizsgálhatnák az árusított portékát, az amatőr gombászok kosarát is ellenőrizhetnék.

Dr. Zsigmond Győző kifejtette, elsősorban jogszabályi hiányosságok miatt nem működik nálunk a nyugatabbra bejáratott módszer. Bár az általa alapított és vezetett sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület kezdeményezése nyomán a parlament 2006-ban elfogadott egy gombatörvényként ismert jogszabályt, ami kimondja, hogy a piacokon csakis szakellenőr által bevizsgált gombát szabad árusítani, mivel a törvény működéséhez szükséges kiegészítő rendeleteket a mai napig sem dolgozták ki, a jogszabály nem alkalmazható. Az egyik nagy gond az, hogy jelenleg a szakmák hivatalos névsorában nem szerepel olyan foglalkozás, hogy „gombaszakellenőr”, ezért az egyesületük által szervezett, igen színvonalas képzéseket nem tudják akkreditáltatni, következésképp a végzettjeik (körülbelül 40 személy) nem tudnak hiavtalosan munkába állni.

Országos szinten jelenleg egyedül Sepsiszentgyörgyön megoldott a piaci gombabevizsgálás, ott a helyi önkormányzat szerződött a piacfelügyelőségen keresztül a László Kálmán Gombászegyesülettel, melynek szakértői heti öt napon át folytatnak gombabevizsgálást. Munkájuk eredményeképp a környéken csak elvétve történik gombamérgezés, halálos kimenetelű esetet pedig évek óta nem jegyeztek. Mint elhangzott, ez a fajta tevékenység igényli a támogatást, mivel a szakértőket meg kell fizetni, az ellenőrzést pedig feltétlenül igyen kell biztosítani, hogy a díjak ne riasszanak el senkit. 

Közel száz faj
A hétvége programjai között természetesen szerepelt terepmunka is, a lelkes csapat a Sárerdőn látogatott meg három helyszínt és igen gazdag zsákmánnyal tértek haza. Közel száz faj egyedei kerültek a kosarakba, melyek közül körülbelül hatvanat sikerült helyben meghatározni, a fennmaradottak azonosítása kicsit alaposabb vizsgálódást igényel. Több ízben is felmerült, hogy jó lenne, ha a szatmári amatőr gombászok tartanák egymással a kapcsolatot, mert így szervezhetnének közös programokat, segíthetnék egymást a tanulásban és tarthatnának a hétvégihez hasonló képzéseket a jövőben is. Arról is szó esett, hogy elképzelhető, hogy a szentgyörgyi egyesület éves táborát (mely kötelező része a gombaszakellenőr-tanfolyamuknak) 2-3 év múlva Szatmár megyében tartják meg.  

Mint kiderült, ez igencsak indokolt lenne többek között azért, mert a teljes magyar nyelvterületen Szatmár térségében található a legtöbb, gombanévből származó helységnév – Batizgomás, Gombáspuszta, Meggyesgombás mellett például Hirip és Gilvács is ebbe a csoportba tartozik. A gombászhétvégét a Szatmári Gazdák Egyesülete szervezte Magyarország Kormánya illetve a Bethlen Gábor Alap támogatásával."